STÚDIÓ és KONCERTDOBOLÁS 2000-ben.
A könyv címe, korunk valós igényére utal: stúdióban, koncertpódiumon dúsabb ritmust produkálni.
A dobosok egyéni művészete a ritmusgépek kiegészítő, szinte korlátlan alkalmazásával a nagyobb hatás érdekében, bármilyen ellentmondásos is, de nem csorbul. Természetesen a dobos hangszerműveltsége, technikai felkészültsége, valamint tehetsége az elsődleges. Így a könyv első három rovata a dobos tájékoztatásával foglalkozik, a negyedik a ritmusgépek programozásával.
Bányay Lajos
Az első “hasáb”, az egyszerűbbtől a legigényesebb ritmusokig, lehetőséget nyújt a végtagok mozdulatainak kiműveléséhez.
A monoritmus számolásának egyszerűsége, valamint a végtagok hangjegy feletti jelzése, megkönnyíti a legkomplikáltabb ritmusok gyakorlását.
Fontos betartani az alaphelyzetet!
A jobb kéz a lengő cintányéron, a bal kéz a pergődobon / jelölt esetben tom-tomon /, a jobb láb a nagydob pedálján, a bal láb a lábcin pedálján mozdul.
=jobb kéz ütés =bal kéz ütés =két kéz pontosan együtt
=nagydob pedál jobb lábbal =lábcin pedál bal lábbal üt
=jobb kéz pontosan együtt üt a jobb lábbal =bal kéz jobb lábbal
=jobb láb két kézzel együtt =bal láb két kézzel együtt =bal láb bal kézzel együtt
=bal láb jobb kézzel =két láb jobb kézzel =két láb bal kézzel
=két láb egyszerre =két láb kézzel együtt
A bal láb ütése csak elvétve van jelezve.//, mert a dobos maga döntheti el a három megoldás közül, melyik lábcinjátékra van szüksége.
A második “ hasáb “ az első tartalma / tehát a dobos tulajdonképpeni feladata / hangjegyírással.
Az alaphelyzetet itt is be kell tartani!
Jobb kéz a lengőcinen, bal kéz a pergődobon, jobb láb a nagydob pedálon, bal láb a lábcin pedálon. Az öt vonalközben leírt hangjegyeket az aláírt jelek segítségével, helyesen betáplálva, gépekkel is megtudjuk szólaltatni. Ebben az esetben az alapritmust a gép játssza és ezt a dobos a saját tetszőleges elképzelésével dúsíthatja. A gépi hangzás merevségét a dobos élőjátéka oldja fel. Ez a rovat segítséget ad bármilyen hangszeres számára, aki kísérettel kívánja ellátni játékát, a különböző ritmusok valós hangzásának programozásához. Az élő dobos játéka mindig a mérvadó. Ez az igény nemcsak az alapritmusoknál, hanem a rögtönzések esetében is legyen ugyanolyan fontos!
A harmadik rovat a technikai / paradiddle-paratriplet / rögtönzésekre ad példákat, melyeket nemcsak az előtte írt ritmushoz, hanem tetszés szerint is lehet cserélgetni. A rögtönzéseknél nincs megadva, hogy melyik dobra üssünk. Minél több dobra ütögetünk, annál színesebb a fill - in, vagy a szólónk. A fill - int / kitöltés / a zenekar hangzásával együtt rendszerint a periodikus végződéseknél, a szólót pedig egyedül szólaltatjuk meg. A hangsúlyos ütéseket feltétlen tartsuk be. A képletek hangjegyeinek értékét tetszés szerint megváltoztathatjuk és összekeverhetjük.
A negyedik “ hasáb ” maga a gépi programozás, amely feltétlenül megkívánja az előre elkészített tudatos munkát.
Ehhez két dolog szükséges: az időháló / quantálrács ismerete.
1. Időháló / quantálrács /
A háló vízszintes vonalai az egyes ütőhangszerek helyét, a függőlegesek pedig a “ TAK “ jelek értékét és szorzatát jelzik. Az időháló
elkészítéséhez természetesen ismerni kell a különböző műfajokban felhasználható hangszereket. Figyelembe kell vennünk a gép quantálási lehetőségét is: a “ TAK “ sorozatban milyen értékű lehet egy “ TAK “, és milyen mennyiségben tud megszólalni. Az “ időháló “ függőleges vonalainak száma meg kell, hogy egyezzen a gép “ TAK “ jeleivel. / Pl: 1/4, 1/8, 1/12, 1/16, stb...../
2. A program elkészítése.
A gép órajeleket ad, az úgynevezett “ TAK “-ot. Állítsuk a gépet lassú tempóra! Egyenként üssük be az igényelt hangszerek
ritmusait a megfelelő billentyűkkel! Ügyeljünk az időhálón az előre meghatározott megszámozott helyére! Ha valamelyik
hangszert hibásan ütöttük be, a “ Clear “ gombbal kitörölhetjük. A “ Clear “ gombbal az adott hangszer billentyűjét is be kell nyomni, hogy csak a hibásan ütött hangot törölje. Ha elengedjük a “ Clear “ gombot, a jó hang újra beüthető, amit a gép azonnal visszajátszik.
Nagyon fontos, hogy a “ quantálás “-hoz a gépet jól állítsuk be!
A “ quantálás “ azt jelenti, hogy a két “ TAK “ jelütés közötti időt milyen hangértékre bontja fel a gép.
Változatosabb képlethez magasabb számú quantálási szint szükséges, precíz programozáshoz alacsonyabb számú.
Jó hangszerelői érzékkel jó időhálót szerkeszthetünk és azt betáplálva már csak a pontos / tempóra / összjátékra kell figyelnünk.
Így alkot majd a gép hangzása az akusztikus dobjátékkal szerves, dús egységet.